• Mi a véleményed a zsebpénzről?

A zsebpénz egy nagyon érdekes kérdés. Szerintem nincsen biztos tipp, nem lehet egy bizonyos szabványt alkotni és azt ráhúzni mindenkire. Vannak azonban vezérmotívumok, amiket érdemes követni, amelyek segítségével könnyebben meg tudjuk határozni saját gyerekeinkre szabottan az összeget. Az egyik ilyen vezérmotívum például az, hogy ne mondjuk meg a gyereknek, hogy mit vehet a zsebpénzéből.

• Sokak úgy vélik, hogy a gyerekeknek nem szabad pénzről beszélni, ez felnőtt téma. Milyen tapasztalataid vannak ezzel kapcsolatban és mi a véleményed erről az állításról?

Szerintem ez butaság! Ilyen alapon nem kellene beszélnünk az ég kékjéről, a fogorvosról, vagy a vasárnapi ebéd elkészítésének rejtelmeiről sem. A pénz hétköznapi dolog! Pont azt próbáljuk elérni, hogy ugyanúgy beépüljön a gyerek fogalmai közé, mint az, hogy sapkát kell felvenni, mert hideg van odakint.

• Hány éves kortól lehet elkezdeni a pénzügyi fejlesztést?

Minél korábban, annál jobb. Persze ez nem csak életkor függvénye, hanem például szülői affinitás kérdése is. Egy biztos: egy már rosszul kialakult fogalomrendszert nagyon nehéz később felülírni.

• Beszéljünk egy kicsit a Pénz óráidról! Hogy kell elképzelni? Gondolom nem száraz pénzügyi definíciókat magoltatsz be a gyerekekkel…

Száraz pénzügyi definíciók bemagoltatására a közgazdaságtudományi egyetem a megfelelő színtér. Szó sincs ilyesmiről! A gyerekek számára mindez csak játék. Szemléletmódot adunk át szituációs játékok, kreatív foglalkozások és a Cashflow gyermekeknek társasjáték segítségével.

• Mennyire nyitottak erre a magyar szülők? Tapasztaltál ez ügyben változást az évek során? El lehet mondani, hogy a válság felnyitotta a szemüket?

Szülők és gyermekek egyaránt szeretik a „pénz-órákat”. Ki azért, mert érettségi előtt álló nagyobb gyermeke kapcsán szembesül azzal, hogy hiányoznak a gyereknél fogalmak, ki azért, mert „ezt még én sem tudtam”. Remélem, hogy a szemek lassan felnyílnak.

• Mi a célod pénzügyi programjaiddal? Milyen jövőt képzelsz el a mai gyerekeknek?

Szeretném, ha a statisztikák javulnának, ha a gyerekeink pénzügyi műveltségre tennének szert, mert hiszem, hogy minden gyereknek joga van egy minőségi életvitel kialakításához, annak pedig szerves része a pénzügyi kultúra is. Ha a szülők tudatos szülővé válnak, akkor közösen megtehetjük a szükséges lépéseket, melyek egy korlátlan lehetőségeket rejtő jövőt vetítenek elénk.

• Kik vehetnek részt a programodon? Hogyan találhatnak rád?

Eddig problémát okoztak a területi és időbeli korlátok, de most a gazdaggyerek.hu-val együttműködve eltöröljük ezeket a korlátokat és minden szülőnek, aki felelősnek érzi magát gyermeke jövőbeni anyagi biztonságáért.

Minden szülőnek lehetősége lesz részt venni egy kifejezetten szülőknek szóló oktatási programban, ahol minden szükséges információt megkap gyermeke megfelelő pénzügyi neveléséhez, gyakorlati, játékos tippekkel fűszerezve, életkorhoz igazodva.

A programról bővebb infó és jelentkezés itt: Pénzügyi Nevelési Kurzus

Schneider Andrea

A pénzügyi válság legfontosabb tanulsága, hogy a lakosság tájékozottsága a pénzügyek terén igen hiányos, ami mielőbbi változást sürget. A felnőtt lakosságot is meg kell tanítani alapvető dolgokra, de az sem kérdéses, hogy a mai gyerekek nevelésében kiemelt szerepet kell, hogy kapjon a tudatos pénzügyi nevelés, ahhoz, hogy felnőttként ne az adósságokban ússzanak.

Az egész világon sürgetik a válság hatására a pénzügyi kultúra fejlesztését. Szerencsére hazánkban is megjelent már néhány kezdeményezés erre vonatkozóan. Schneider Andreával, az első, gyermekek pénzügyi intelligenciáját fejlesztő információs portál, a gazdaggyerek.hu pénzügyi nevelési tanácsadójával beszélgettünk a téma fontosságáról.

Több, mint egy évtizedes tapasztalatod van a gyermekek pénzügyi intelligenciájának fejlesztésével kapcsolatban, aktív részese voltál az ország legnagyobb képességfejlesztő játszóház hálózatának kiépítésének, évek óta pénzügyi fejlesztő programokat tartasz gyermekeknek.

• Pályafutásodat óvónőként kezdted. Hogyan kapcsolódott be a pénz téma az életedbe?

Sok idő telt el azóta, velem is nagyon sok minden történt. Tapasztalatokat gyűjtöttem különböző területeken. Azután a férjem révén egyszer csak a pénz világában találtam magam. Nyilvánvaló lett, hogy súlyos hiányosságok vannak Igaziból Ő volt az, aki elindított ezen az úton, biztatott és kritizált, azért, hogy a legjobbat tudjam adni.

• Mi volt az a fordulópont, amikor küldetésednek tűzted ki a gyermekek pénzügyi fejlesztését?

A fordulópont talán a kislányunk születése után volt, pontosabban akkor, amikor anyaként is szembesültem a gyermeki lét mindenre nyitottságával, az agy szinte szivacsként működésével.

• Mi a véleményed a hazai pénzügyi kultúráról?

A statisztikák siralmasak! Nem csodálkozhatunk viszont a felmérések eredményén, hiszen a magyar közoktatásból mindig is hiányzott a pénzügyi szemléletre való nevelés. Nálunk nem hogy a gyerekek, de még a felnőttek nagy hányada sem tudja, hogy mit lehet tenni a pénzzel, azon kívül, hogy elköltjük.

Ha megfigyeled, a televízióból, rádióból, plakátokon mást sem látunk, hallunk, csak azt, hogy költs! Tegyél szert hitelkártyára, mert az nagyon trendi. Vegyél fel gyorskölcsönt, mert akkor vásárolhatsz különböző fogyasztási cikkeket, vagy a különböző áruházak kínálatából válassz árucikkeket, természetesen hitelre. Nálunk még Lúdas Matyi, vagy Toldi Miklós is hitelre vásárol. Tehát költs, költs, költs!

Van azért már egy-két nagyon jó kezdeményezés, de azt gondolom, hogy nagyon sok dolgunk van még a pénzügyi intelligencia fejlesztésének területén.

• Külföldön ez mennyiben más?

Egy külföldinek sem sokkal bonyolultabbak vagy sokkal egyszerűbbek a pénzügyei. A különbség egyrészt a szemléletmódban van, másrészt pedig abban, hogy van a szülőknek lehetőségük választani a különböző programok között.

• Van egy 8 éves kislányod, Kyra . Miket teszel meg annak érdekében, hogy fejleszd pénzügyi intelligenciáját, hogy ne legyenek felnőtt korában anyagi gondjai?

A mindennapjainkat is átszövi már az a szemléletmód, amely -ha követi- lehetővé teszi majd számára, hogy ne legyenek anyagi gondjai. Azt azért hadd tegyem hozzá, hogy az anyagi függetlenség, a sikeresség, a mindenem megvan – elsősorban igényszint kérdése. Nem tudom megmondani, hogy például Neked akkor nincsenek anyagi gondjaid, amikor minden felmerülő költségedet ki tudod fizetni és marad még egy kis pénzed a hó végére, vagy akkor, ha a brókerednek havi egymillió forintos megbízást tudsz adni úgy, hogy az nem érinti a megélhetési költségedet.

Folyt köv.

Malacperselyek

A malacpersely szerves része a gyermekek pénzügyi nevelésének. Tanítsd meg gyermekedet, hogy ha zsebpénzt kap, ne költse el azonnal az egészet, hanem tanuljon meg spórolni. Ehhez elengedhetetlen eszköz a malacpersely.

Milyen malacperselyt válassz gyermekednek?

A legszerencsésebb, ha osztott perselyt használsz.  3 részre osztott perselynél, az egyik a megtakarításoké, a másik a kiadásoké, a harmadik a jótékonykodásé. Sőt, az még jobb, ha egy negyedik rész is van a perselyen, így külön lehet bontani a rövid és a hosszútávú megtakarításokat. Hangsúlyozd gyermekednek mindegyik rész fontosságát.

Milyen arányban ossza el gyermeked a zsebpénzét?

A jótékony célokra 10%-ot érdemes félretenni, a maradék 90%-ot pedig egyenlő arányban elosztani. Ez persze nem kőbe vésett, jó, ha gyermeked maga dönti el saját szükségletei és céljai alapján. Beszélgess vele, hogy mire vágyik, mire gyűjt, ez alapján találjátok ki- gyermeked a te segítségeddel-, hogy melyik részbe mennyit rakjon.

Honnan szerezz osztott malacperselyt?

A legegyszerűbb módszer, ha 4 befőttes üvegből csináljátok meg az osztott perselyt. A fedelén nyílást vágtok és mindegyiket szépen üvegfestékkel ki lehet pingálni, melyik üvegbe melyik pénz megy. Célszerű a megtakarításos üvegek fedelét pillanatragasztóval leragasztani, hiszen az olyan, mintha le lenne kötve, nem férhet hozzá gyermeked.

Végezetül egy kis malacpersely világkörüli útra hívlak, milyen képtelen megjelenítésben léteznek malacperselyek a világ minden táján.

[View with PicLens]

1234...91011►

Ebben az időszakban az elsődleges  cél a tanulás. A mindennapi élethez szükséges költségeket a szülők állják, zsebpénz formájában. Sokan a zsebpénz kiegészítésére diákmunkát vállalnak, de ettől még anyagilag függenek szüleiktől, hiszen náluk laknak.

Felhalmozás időszaka-önálló életvitel kezdete (25-40 éves korig)

Ebben az időszakban teremtjük meg az önálló háztartásunkat,  autót vásárolunk és nem utolsó sorban családot alapítunk. Ez természetesen mind-mind költséggel jár, amit elő kell teremtenünk. Ezért építjük karrierünket, vállalkozunk, keressük a lehetőségeket, hogy megteremtsük vágyainkhoz a megfelelő anyagi hátteret. Sok esetben szülői segítség szükséges ezek előteremtéséhez, vagy hitel felvétele.

Érett szakasz (40-55-65 éves korig)

Ebben a szakaszban éljük életpályánk legaktívabb éveit. Gyermeket nevelünk, dolgozunk, vállalkozunk, idős hozzátartozóinkról gondoskodunk és talán kikapcsolódni is van időnk néha. Nehéz ezt a sok teendőt összehangolni. Optimális cél: sok pénz, kevés időráfordítással, azaz sok szabadidő, megfelelő anyagi háttérrel. Megtakarításaink gyermekeink jövőjére és saját nyugdíjas éveinkre irányulnak. A gyermekek kirepülése után csökkennek a költségek, így többet tudunk megtakarítani saját nyugdíjunkra, életbiztosításra.

Nyugdíjas évek- vagyon megőrzés, örökítés (65 éves kortól)

A felhalmozott vagyon megfelelő kezelése a cél. A napi kiadások, igények fedezése megoldott legyen, illetve az utódok anyagi segítése.

Hogy megy ez itthon és külföldön?

A pénzügyi életszakaszok némileg változnak. Az anyagi függés a szülőktől olykor 30 éves korig is kitolódik. Sajnos nagyon jellemző, hogy kényelemből a fiatalok minél inkább kitolják az önálló életkezdés időszakának kezdetét. Egymás után több egyetemre, főiskolára iratkoznak be, élvezik a gondtalan “gyerek életet”.

Más országokban (Pl. Németország, USA,Anglia) a középiskola után elengedik a szülők csemetéik kezét. Ezekben az országokban teljesen természetes, hogy a gyerek felsőoktatási tanulmányai alatt már önellátó. Mondhatnánk, hogy szerencsések vagyunk, hogy nálunk sokáig élvezhetik a gyermekek a szülő anyagi gondoskodását, de a külföldi példák egyértelműen azt mutatják, hogy a gyereknek sokkal inkább hasznára válik, ha a szülő elengedi a kezét a középiskola után. Sokkal önállóbb, magabiztosabb felnőttekké válnak ezek a gyerekek. És csodák csodájára még a diplomát is meg tudják szerezni…

Egy rendkívül hasznos és humoros “tankönyv” a pénzről, vállalkozásról, piacról gyermekeknek. A könyv megálmodójával és írójával, Nógrádi Gáborral készítettem interjút.

Kata: Több, méltán közkedvelt film forgatókönyve a Te nevedhez fűződik (A teljesség igénye nélkül: Sose halunk meg, Csocsó, Meseautó, Egy szoknya, egy nadrág)

Pályád másik területeként a gyermekkönyveket választottad. Mi volt a döntésed oka? Miért ezt a korosztályt céloztad meg?

Gábor: Már kölyökkoromban is folytatásos mesékkel szórakoztattam a húgomat. (Ezt idézi fel az Édes Munyimunyi! című regényem.) Később is írtam gyerekverseket a fiaimnak. Egyszer egy barátom megkérdezte, hogy miért nem írok ifjúsági regényeket. Írtam. Ez volt a Gyerekrablás a Palánk utcában. Gyakran véletlen, hogy éppen milyen műfajban bont virágot a képességünk. Az nem véletlen, hogy melyik képességünk működőképes. Ha erős tanítói, pedagógiai hajlamunk van, akkor lehetünk tanárok, cégvezetők, politikusok, műsorvezetők, vagy jó szülők például. De csak kínnal lehetünk remeték, földművesek, artisták vagy kutatók. Ha erős írói tehetségünk van, akkor mindenféle műfajban alkothatunk, legfeljebb egyikben jobbak vagyunk, a másikban gyöngébbek. De valószínű nem lehetünk Mozartok vagy Rodin-nek, hogy szélsőséges példát mondjak.

Kata: Beszélgetésünk témája a gyermekek pénzügyi intelligenciájának fejlesztése. „A pénz nem a fákon nő!” című humoros, oktató jellegű könyvet szintén a Te neved fémjelzi. Mi motivált ennek a könyvnek a megírására?

Gábor: Már a hetvenes évek közepén írtam egy humoreszket a rádiónak, hogy milyen sok badarságot tanítanak a gyerekeknek az iskolában, de az élethez valóban fontos dolgokra senki nem tanítja meg őket. Például a pénzre, vagy a vállalkozásra. Akkor még csak a düh szólt belőlem, harminc évvel később már a megoldáson törtem a fejem. Ennek az „Életre Tanító” könyvsorozatnak az első kötete a pénzről szóló kötet.

Ez az első olyan könyv Magyarországon, amelyik megpróbálja megtanítani a gyerekeket arra, hogy mi az, hogy pénz, mi a vállalkozás, mi a takarékosság, mi az, hogy piac, mi az a bank, mit jelent az, hogy csere stb. A pénzügyi alapokra jó korán érdemes felkészíteni a gyermeket.

Kata: Van két fiad, Gergely és Bence Szabolcs, mennyi idősek ők?

Gábor: Harmincnyolc és harminchat évesek.

Kata: Fontosnak tartod/tartottad pénzügyi intelligenciájuk tudatos fejlesztését? Miket teszel/tettél meg ennek érdekében? Szerinted milyen eredménnyel?

Gábor: Nem kifejezetten a pénzzel kapcsolatos tudásuk, az ezzel kapcsolatos intelligencia fejlesztése volt fontos. Sokkal inkább a felkészítés a túlélési harcra, amit magukért és a szeretteikért, no meg közvetve a körülöttük élőkért vívniuk kell. Ha ezt megtanulják, a pénzhez is érteni fognak.

Ami a pénzügyi tudásukat illeti, elérik a jó átlagot. Egy alagsori lakásban nőttek fel, s ma gyönyörű házuk van, és biztonságos pénzügyi hátterük. Ebből a szempontból sikeresebbek, mint én valaha voltam.

Kata: Mit gondolsz hazánkban a pénzügyi kultúráról?

Gábor:Nem rosszabb, mint az életkultúra, a kapcsolati kultúra, a politikai kultúra, a lelki- és testi kultúra. Vagyis a béka feneke alatt van.

Kata: Szerinted az emberek életszínvonala kapcsolatban áll pénzügyi intelligenciájukkal?

Gábor: Nem. Az életszínvonaluk sokkal jobb, mint a pénzügyi intelligenciájuk, ha már így fogalmazol. A pénzügyi képességek alapján, már rég ki kellett volna halni a nemzet nagy részének. Az emberek többsége rabszolgaként robotol, mert fogalmuk sincs, hogy nem a pénzért kell dolgozni, hanem a pénzt okosan használva önmagunkért, önmagunk öröméért. Azaz minden szinten vállalkozni kell, akár beosztott vagyok, akár önálló. (Hogy világosabb legyek: beosztottként a képzésemre, továbbtanulásomra, tapasztalatszerzésemre kell fordítani a pénzeszközeimet, hogy magam irányíthassam az életemet, és ne teríthessen földre egy elbocsátás, átszervezés, csőd. Új kocsi helyett bölcsebb egy új szakmát tanulni, vagy eddigi szakmánk legújabb eredményeivel megismerkedni akkor is, ha ebben a pillanatban látszólag nincs is rá szükségünk. A legjobb befektetés a tanulás, és agyunk működtetése. Nem véletlen, hogy ma mindenki a tehetség felfedezéséről és fejlesztéséről beszél. Magyarországon képességeink 10-15 %-át használjuk.)

Kata: A könyveidet a humor jellemzi. Humorral lehet tanítani?

Gábor: Akkor kell humorral tanítani, ha a diák még nem elég motivált, hogy nagyon érdekelje az adott tudás. Ha már szükségét érzi egy bizonyos tudás megszerzésének, akkor már nem kell humor. Ha nem vagyok nagyon éhes, akkor finom ételekre vágyom, szép terítéssel. Ha farkaséhes vagyok, akkor a zsíros kenyeret is befalom papírból. Én gyerekeknek írok, akik többségükben még nem elég motiváltak a tanulásra. Kell a humor.

Kata: Szerinted miért fontos a pénzről beszélni?

Gábor: Nem fontos. Élni tanítani fontos. Aki megtanul élni, annak nem lesz gondja a pénzzel.

Kata: Sokak szerint a pénz „felnőtt téma”. A könyved is bizonyítja, hogy ezt Te másként látod. Miért tartod fontosnak már gyermekkorban a pénz megismerését?

Gábor: A gyereket minden érdekelheti, ha felkeltjük az érdeklődősét. A pénz fontos téma az életében. Ő is tudja, hogy amit szeretne – egy CD, egy videojáték, egy új mobiltelefon – azt csak pénzért tudja megvenni. De ha nem tanítjuk meg időben, hogy honnan jön a pénz, akkor történik az, hogy a gyerek azt hiszi, hogy az csak úgy jön valahonnan. Az anyu adja. Vagy a papa zakójának a zsebében találjuk. Ez a könyv azt magyarázza el, hogy mi a kapcsolat az áhított áru, a pénz, a munka és a csere között. Ezzel a felvilágosítással nem kell megvárni a felnőtt kort, mert egyrészt amit fiatalon megtanul, az sokkal mélyebben megmarad, hiszen akkor még jóval fogékonyabb a tudásra. Másrészt a korai felvilágosítással elkerülhetjük, hogy feleslegesen hibákat kövessen el, és a saját kárán tanulja meg, hogyan kell a pénzzel bánni. Hasonlóan a szexhez és a szerelemhez, a gyermek kérdéseire válaszolni kell, különben összezavarodik. Kérdései pedig vannak, még akkor is, ha nem meri feltenni azokat. Például: Miért gazdag az a bácsi és miért szegény ez a bácsi? Hogyan lehet sikeressé tenni egy vállalkozást? Ha nem adunk válaszokat a kérdéseire, akkor saját maga próbálja ezt megfejteni, és ennek az a vége, hogy huszonhét éves korára teljesen el van adósodva, és fűhöz-fához rohangál kölcsönért, hogy ki tudja fizetni a banknak a havi tartozását, különben elveszíti a kocsiját vagy a lakását.

Kata: Mikor lehet abbahagyni pénzügyi intelligenciánk fejlesztését?

Gábor: A halál előtt egy perccel.

Kata: Foglald össze néhány mondatban, mire tanítja meg a könyved a gyerekeket?

Gábor: Azt szeretném, ha ezt a könyvet az olvasóim szinte egy munkafüzetként forgatnák, és újra és újra elővennék, ha tanácsra van szükségük. Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy húsz év múlva ez a könyv lesz ott minden gyermek polcán, ahogy húsz évvel ezelőtt mindenki az Ablakzsiráfot vette meg a gyermekének.

Köszönöm, Gábor!

Tudtad, hogy az IKEA szülőatyja, Földünk egyik leggazdagabb embere? A világszerte top- piacvezető bútoráruház tulajdonosa született üzletember.

Hogy mégis miért írom mindezt? Hogy jön ez a gyerekek pénzügyi intelligenciájához?

Kérdésemre a válasz egy kérdés: hány éves volt Ingvar Kamprad, amikor üzletét elindította?

A megoldást az alábbi cikkben megtalálod!

IKAE sikersztori

Ugye nektek is vannak szomszédaitok?

Biztosan neked is már volt ilyen nem egyszer, hogy mondjuk egy luxus autóban megláttál valakit és rögtön, mint maffiózóra gondoltál, mondván, hogy tisztességesen nem lehet ennyi pénzt keresni.

Pedig jobb, ha elhiszed, hogy lehet! Hogy miért?

Mert, ha nem hiszed el, akkor számodra és gyermekeid számára is továbbra is a lehetetlen kategóriába tartozik majd, így kizárt, hogy megvalósuljon.

Tudod, van az a mondás, hogy

“Aki nem próbálja meg a lehetetlent, a lehetségest sem fogja elérni soha!” Goethe

Amikor a gazdagokat negatív színben tüntetjük föl, semmi más nem munkálkodik bennünk, csak az irigység! És ugyebár ez is gyermeknevelésünk egyik alapköve, hogy megtanítsuk csemetéinket arra, hogy irigynek lenni nem szép dolog! Akkor cselekedeteinkkel is ezt tanítsuk!

Fontos tudatosítani bennük, hogy a gazdagok mitől gazdagok. Itt természetesen nem annyival kell lezárni a témát, hogy, ha sokat tanulsz, jól fizető állásod lesz és te is ilyen gazdag leszel. Ezek az idők, te is tudod, hogy már elmúltak! Sajnos ez is egy rutin válasz, amit te is hallottál anno gyerekkorodban a szüleidtől. Akkor biztos ez a helyes válasz, neked is ezt kell továbbadnod. Így gondolkodás nélkül rávágod. De ne tedd! Gondolkozz! A világ óriásit változott!

Boncold szét a kérdést és adj kimerítő választ!

Gazdagsághoz többféle út vezet. De a legtöbb esetben egy jó ötlet és a kitartó, következetes, okos megvalósítása ami oda vezet. Persze ahhoz, hogy az embernek jó ötlete támadjon és azt meg is tudja valósítani fontos a folyamatos tanulás.

De még véletlenül se hozd egy kalap alá a gazdagságot a gonoszsággal semmilyen értelemben, hiszen így tudat alatt mindig el fogja kerülni a gazdagságot. Vagy később lesz egy hihetetlen nehéz feladat sok áldozat árán kiirtani magából ezt a negatív képet!

Erősítsd benne, hogy vannak gazdagok, akik jó emberek, adakoznak a szegényeknek és becsületes életet érnek.

Alakíts ki benne egy eszményi képet a jó gazdagokról. Ilyennek lássa magát felnőttként! És, ha ez a jövőkép elég erős benne, nagy eséllyel valóra is válik.

A gyerekek fantáziája határtalan. Ilyenkor még nincsenek benne a társadalom által ránk erőszakolt klisék, szerepek, gátak. Egy gyerek számára az a természetes, hogy bármit megvalósíthat, amiről csak álmodik.

Űrhajós? Mélytengeri búvár? Miniszterelnök? Szállodaigazgató? Hollywood-i sztár? Menő rockzenész?

Ez gyermeked “nyerő képlete”.

Ez mind-mind lehetséges. Mindenkinek a saját gyereke a legszebb, a legokosabb, a legügyesebb. Akkor miért ne lehetne valóban akár űrhajós, vagy feltaláló, vagy akár a következő Bill Gates?

Gyermekednek teljesen igaza van, amikor úgy véli, hogy bármi lehet, ami csak akar.

Erősítsd benne az elképzelését! Támogasd elhatározását, lássa, hogy hiszel benne, de tudasd vele, hogy ehhez kemény munkára, kitartásra és jó tervre van szüksége, amely mentén haladhat.

Mi történik, ha nem támogatod gyermeked “nyerő képletét”?

Az sosem sül el túl jól. Több variáció is előfordulhat, függően a gyermek habitusától.

1, A gyerek lemond a saját vágyairól, és alárendeli azokat szülei vágyainak, így nem a vágyainak megfelelő életpályát választja.

2, A gyermek elhiszi, hogy nem képes elérni saját vágyait, ezzel az önbecsülését aláásva. Így képtelennek fogja magát tartani bármire is. Hiszen, ha azt hallja, hogy arra nem képes, amit szívből a leges-legjobban akar, akkor miért lenne képes olyan dolgot elérni, amit nem is akar igazán. Ez súlyos önbecsülési problémákhoz vezethet.

3, Harmadik lehetőség, a lázadás. A gyermek azt érzi, a szülei fittyet hánynak az ő elképzeléseire, vágyaira, így ő is ezt fogja tenni szülei kérésével! Ezzel mintegy felkiáltva, hogy HAHÓ, FOGLALKOZZATOK VELEM! Nekem is van saját elképzelésem az életemről! Ne erőltessétek rám a saját vágyaitokat!

Támogassátok gyermeketek vágyait! Bármi is legyen az! És tegyétek föl magatoknak a kérdést, hogy “tényleg, miért ne érhetné el azokat?”

Készítsetek vele tervet, hogy mit kell tennie annak érdekében, hogy elérje a hőn áhított célt és térjetek vissza rá bizonyos időközönként, hogy hol tart a megvalósítás!

Az a jó, ha nem kell róla beszélni.-szoktuk mondani…

Erre sokan válaszolnátok, hogy “Persze, akinek sok van, annak persze, hogy jó beszélni róla!” De hidd el, hogy akinek sok van, azelőtt is beszélt a pénzről, mielőtt sok pénze lett volna. Ha homokba dugjuk a fejünket, és csak a negatív érzéseinket erősítjük a pénzzel kapcsolatban, bevonzzuk a rossz dolgokat és valóban nem leszünk “jó viszonyban” a pénzzel.

Tudom, hogy ez elsőre furcsán hangzik, de ez a gazdag gondolkodás alapja!

Muszáj, hogy jó viszonyt ápoljunk a pénzzel.

Ezt a legjobb, ha már gyermekkorban életünk részévé tesszük, hogy a pénzről beszélni jó! Ebben te segíthetsz gyermekednek!

Sokszor hisszük, hogy a pénz a felnőttek témája, a felnőttek gondja.

Talán azért lesz a gondja, nem pedig az öröme, mert gyerekként nem beszéltek vele eleget a pénzről. Ha nem beszélünk róla eleget gyermekeinkkel, ha nem tanítjuk őket tudatosan a pénzre, így pénzügyi analfabétaként lépnek ki a felnőttek kemény életébe.

Vegyünk egy nagyon egyszerű példát.

A fogmosás egy nagyon szemléltető példa erre. A fogmosásról beszélünk. A fogmosásról sok-sok tanmesét hallottunk már. Fognyűvő manókról, fogtündérről… Ez egy teljesen természetes igényünk, hogy gyermekünk megtanulja, hogyan ápolja fogait, hogy élete részévé tegye, a mindennapi fogmosásokat, hogy rutin feladattá alakuljon ki benne. Mindezt miért tesszük? Mert szeretnénk, ha gyermekünknek egészségesek lennének a fogai.

Szeretnéd, hogy gyermekednek egészséges legyen a pénzügyi helyzete is?

Csempészd bele a mindennapjaiba! Tedd természetes részévé az életének! Ha mész például a bankba, vagy a postára csekkeket befizetni, vagy csak vásárolni, vond be őt is! Meséld el neki az ő nyelvén, mit csináltok, készítsétek együtt a bevásárlólistát, vond be a havi költségvetés készítésébe is!

Fontos, hogy a pénzről egészséges képe alakuljon ki. Felmérje az értékét, a fontosságát, a reális helyét a mindennapjainkban. Ne azt tanítsd neki, hogy a pénz rossz dolog, a gazdagok gonoszak stb… Szeresse a pénzt, illetve szeresse a pénzben rejlő lehetőséget. Vezesd rá, hogy legyenek tervei, amiket pénzből tud megvalósítani.

Mutass példát!

A jó példamutatás nélkül hiábavaló a sok beszélgetés!

Vigyázz, hogy nehogy a “Bort iszik és vizet prédikál” oldalt erősítsd!

Sok dolog van biztos, amiben fejlődhetsz pénzügyeid terén, sok dolog van, amin változtatnod kell neked is, hogy  pénzügyeid fejlődjenek és elindulj a bőség útján.

Gyermeked nevelése közben te is tanulsz, fejlődsz. Ez a gyermeknevelés minden területére igaz! Így a pénzügyi területre is. Csak akkor tanítsd, ha közben te magad be is építed az életedbe! Például ne magyarázd neki a költségvetés írás fontosságát, ha amúgy soha nem teszed és nem is állsz neki azonnal változtatni ezen!

Kellemes beszélgetést a pénzről! Várom a reakciókat, tanulságokat! Fantasztikus gyerekszáj történetek kerekedhetnek ki egy ilyen beszélgetésből, oszd meg velünk!

Mikor mondhatjuk valakire, hogy pénzügyileg intelligens? Ha jól fizető állása van? Ha luxus autója van?

Van nekem egy kedves ismerősöm, aki hosszú éveken keresztül vezető pozíciót töltött be egy nagy multinál. Magas fizetés, álomautó, álomház, nyaralások, ékszerek, luxus. Megtehették. Gondolták ők. Hiszen futja minderre a fizetéséből. El sem tudták képzelni, hogy ez megváltozhat. Pedig így lett. A cég összeolvadt egy másikkal és nem volt szükség ennyi vezetőre. Barátom egy szempillantás alatt munka és fizetés nélkül találta magát. Kapott némi végkielégítést, de azt egyértelműen felmérte, hogy, ha ezt az életszínvonalat akarja továbbra is biztosítani a családjának, sürgősen egy legalább ilyen jól fizető állást kell találnia. Nem talált. Szépen felélték a maradék pénzüket, majd elkezdték felszámolni luxus életüket. Eladták az ékszereket, a kocsit, a gyönyörű házat…

Ez nem vall túl magas pénzügyi intelligenciára. Minél magasabb lett a fizetése, annál több kiadása is lett. Felélték a fizetést hónapról, hónapra, pedig bőségesen le tudtak volna csípni belőle és befektethették volna, pénzt hozó eszközökbe.

Egy másik ismerősöm tudatosan kezeli pénzügyeit. Nincsen vezetői fizetése, autószerelőként dolgozik átlagosnak mondható havi pénzért. Úgy alakította ki a költségeit, hogy ha törik, ha szakad, minden hónapban a fizetéséből félretesz, és pénzt hozó eszközökbe fektet be.

Óriási tévhit, hogy a befektetés csak a gazdagok kiváltsága. Számtalan átlag pénztárcájú embereket célzó befektetési lehetőség van, csak el kell hinni és cselekedni kell.

Autószerelő barátom lehet, hogy tized annyit keres, mint a vezető ismerősöm, de biztos vagyok benne, hogy ő lesz az, aki a gyermekeinek nyugodt életet és gazdag jövőt tud biztosítani és nyugdíjas korát utazgatással tölti, míg, az , aki rengeteg pénzt vett föl havonta fizetés gyanánt, valószínűleg szegényebb körülmények között fog élni.

Nem az számít, hogy kinek mennyi a fizetése. Felelőtlenség erre alapozni a jövőnket, felelőtlenség, ha valakinek egyetlen bevételi forrása van csak.

Törekedni kell rá, hogy egyre több passzív jövedelmet generáló bevételi forrásunk legyen, míg el nem érjük az anyagi függetlenséget, amikor már csak hobbiból fogunk dolgozni.

Ezt jelenti a pénzügyi intelligencia. Ezt a gondolkodásmódot kell átadnunk gyermekeinkek, az ehhez szükséges készségeket kell beléjük nevelnünk, hogy megállják a helyüket az életben.